A tokaji borvidékhez már többször volt szerencsém. Jártam bortúrán a Holdvölgy pincészetnél és pár éve a Bestillo pálinkának csináltunk fotózást, ahol szabad kezet kaptunk és nagyon jól bántak velük. Az Anyukám mondta is a közelben van, szóval a vidéken minden adott a szép környezethez, jó emberekhez, kikapcsolódáshoz.

Az Első mádi borházban dolgozott egy ideig Varga Roli kedves séf ismerősöm, de akkor nem jutottam el. Most viszont a Kerekdomb fesztiválról hazafele jövet sikerült kipróbálni az éttermet. Nem árulok el nagy titkot, ha már most lelövöm a poént, hogy nagyon rendben vannak az ételek.

 Az étterem pont a főút mellett fekszik, de ez senkit se riasszon el, mert a forgalom igen csekély. Nyugodtan eszegethetünk.  

Az étlap nem nagy, de nem is kell. Külön van séf ajánlat, ami nem tudom, hogy napi, vagy heti-e, de talán megérné kinyomtatni egy külön papírra, mert csak bent a falon van feltünteve, ráadásul közvetlen alatta egy csoport ült, úgyhogy mindketten feszengtünk, hogy míg ők ettek én fél méterről a fejük felett próbáltam elolvasni az ajánlatot.

Az étterem dizájn kicsit modern, kicsit próbál vintage érzést kelteni a kréta tábla/kézi felirat installációkkal, de nekem egy kis plusz karakter hiányzik. De lehet csak azért mert a teraszon ültünk. 

A karakter, ami az ételekben viszont nagyon megvan, hiba nélkül.

Bár lassan őszbe fordulunk egy hideg gyümölcslevest kikértem. A tálalás nem szokványos. Magas csészében érkezik a leves és a feltétet se akarták egyszerűen megúszni. A hab tetején még apró rózsaszín habcsókok csücsültek.

Az erdei gyümölcsöket letermózták, nem főzték, így olyan volt, mintha egy nagyon híg lekvárt ettünk volna. Bár ez nem jó kifejezés, mert félreérthető lehet. A lekvár lehet émejítő, de ebból egy liter is lecsúszna. Finom, savanykás és elképesztően mentás. Nagyon jó arányokat találtak el. Az egyik legjobb leves, amire sokáig emlékezni fogok. 

Másodiknak egy rizottós csirkét kértem, ami nem hangzik különösebben izgalmasnak, de a pincért megkérdeztem két opcióról és ő ezt javasolta. Jól tette. Az utóbbi időben párszor ettem csak rizottót, de azok eléggé kapufák voltak. Gondolok itt arra, amit Jamie-nél ettem. Ez ellenben egy teljesen sima rizottó volt, mégis állagra, ízre kitűnő. A csirke omlós, érezni rajta egy kis füstös ízt. A paradicsom mártás markáns és pont elegendő.

Ebéd partnereim közül egyik laktózmentesen étkezik és erre is volt opciójuk, igaz nincs feltüntetve külön. A flekken mellé olyan sült zöldséget kapott, hogy szívem szerint megettem volna előle. Pedig ez egy kényes dolog, mert legtöbb helyen nagyon jellegtelenül készítik. Itt a hozzáadott fűszerek emelték magasabb szintre és a sütés, párolás is tökéletes volt. Kicsit roppant, de már nem nyers. Sok helyen átesnek a szottyadt kategóriába, itt tökéletesre készült.

Ezen kívül kóstoltam még a rántott tanyasi csirkét. Pankó bundában, ropogós, zamatos szintén. Egyébként csirkét nem nagyon eszem, mert nincs ízük, de hát ne felejtsük nem Pesten vagyunk, úgyhogy itt vélhetőleg jófejebbek a csirkék és ízletesebbek.

Bort nem ittunk, mert előtte bortúrán voltunk, és vezetni is kellett, úgyhogy én a mádi almafröccsöt kértem. Szüretlen, így sokkal zamatosabb, testesebb. Már amennyire egy szörp az lehet, de én pont ilyenre vágytam. 

A desszert kinézetével picit kilóg a sorból, mert ez inkább a rusztikus kategória, a főételek szofisztikáltabbak voltak, de egyrészt én rusztik párti vagyok másrészt az íz a lényeg. Szuflé szerű csokitorta, ami laktat, de még nem émelyít. Mascarponés tejszínhab, aminek szintén van íze, nem csak úgy ráfújva valami szifonos cucc. Mellé szintén a leves ízvilágához hasonló, de már sűrű erdei gyümölcslekvár. 

Olyan apró dolgok ezek, amiket sose fogok megérteni más étterembe miért nem tesznek meg. Bár ha megtennének, akkor nem lehetne színvonalbeli különbségekről beszélni és nem sóhajtoznánk, hogy bezzeg az Első Mádi Borházban vidéken ezt megcsinálják.

Nem is csoda, hiszen minden évben a TOP-ban végez a vidéki éttermek között. Nem véletlen!

Az árak normálisak, bár azóta is gondolkodom, mit tudhat a 3000 forintos paradicsom leves, miközben a többi feleannyiba került. 

Egy bortúra keretén belül, vagy anélkül is erősen ajánlott kipróbálni az éttermet!

Dani

A fotók Olympus Pen-F fényképezővel készültek. 

Kövess facebook-on vagy instagramon még több fotóért!

Gasztrofotóim ITT