Mr Szakáll divat, gasztró, lifestyle, utazás.

Házias konyhától a Michelin csillagig

2019. október 08. - praclee

 Seth és Stanley Afrikából látogattak meg és mivel nagy gourmék, folyamatosan úton vannak, a legjobb helyeken esznek, nem mellesleg Seth a GQ-nak ír és volt már hazájában a legjobban öltözött férfi is, úgy gondoltam fel kell kössem a gatyát és meg kell mutassam, milyen az itteni konyha.

ha_zias_konyha_to_l_a_michelin_csillagig.jpg

Szerettem volna minél többet helyre elvinni őket, így a háziasabbtól a Michelin csillagig lőttem be a skálát és mivel ez még augusztusban volt a sky bar-ok sem maradhattak ki. Idén itthon nagyon felfutó ágban volt ez a szegmens és kb. havonta, ha nem hetente nyíltak újabbnál újabb sky bar-ok.

Szűk két napunk volt, amit a KIOSK-ban kezdtünk.

Szeretem a KIOSK-ot, mert jó helyen van, könnyen megközelíthető, de mégse zsúfolt, mégse turistás. Talán ez annak köszönhető, hogy hatalmas maga az épület. Van kiülős rész, meg még kintebb ülős, ahol nyáron akár babzsákokon is heverhetünk, szóval minden adott egy könnyed ebédhez, vagy akár esti bulihoz.

p8140498.jpg

Eddig még csak ebédmenüt kóstoltam, ami szerintem nagyon jó áron van, de az étlap sincs elszállva.

A gulyáslevestől a túrós csuszáig mindent végig kóstoltunk. És meglepő, de azt mondták sok közös vonás van a két ország konyhája között.

Az ételek itt nincsenek túlgondolva, se túltálalva. Egyszerű, mégis látszik, hogy nagyon profi és igényes.

p8140357.jpg

Nekem a No.1 az a töltött paprika. Tölteléke vegyesen sertés és bárányhús. Emiatt már sokkal intenzívebb, de ami ennél is jobb az a paradicsommártás hozzá! Az egészben pedig a kömény dominál, de egyáltalán nem nyomasztóan, hanem gondolat ébresztően, hogy jéé, ezt így is lehet és mennyivel megdobja az összhatást.

A gödöllői csirke szintén egyszerű, mégis finom. Hozzá a kenyérpuding elég ritkán látott köret, és üdítő látni, hogy valakinek eszébe jut ilyet adni.

p8140338.jpg

Desszertek közül a csokoládé torta nagyon finom, az egyik kedvencem és bármikor enném, de ilyen franciás desszertet máshol is talál az ember.  Ellenben a mákos gubával, ami ismét magyar specialitás, kicsit megdizájnolva, de ízében hagyományos marad.

p8140388.jpg

Ami még tetszett, hogy mind az asztalok, mind a boxok hatalmasak. Kényelmes, hivogató, nem olyan hely, ahová be akarunk ugrani és gyorsan tovább állni. Szép, igényes belső dizájn, szóval minden adva van, hogy a kedvenc helyünk legyen. p8140931.jpg

Rövid séta után, már mentünk is át a TOPRUM-ba.

A dizájn csapat itt is kitett magáért és 10 pontosat alkotott. A pohártól elkezdve, a székig az utolsó párna is annyira ki van találva, hogy na!

p8140538.jpg

Érdekes, hogy sok évvel ezelőtt én jártam itt, akkor tán TipTop bár néven futott és teljesen nyitott terasz volt. Abban az időben az elsők között nyitottak, ám nem volt még kultúrája, nem is ment és be is zárt. Utána többen próbálták üzemeltetni a tetőt, míg be nem érett ez a korszak is, és eljött a jó időben, jó helyen és berobbant a TOPRUM ami a koktélok mellett az ázsiai konyhában jeleskedik. Azóta szinte lehetetlen helyet foglalni. Mert foglalni kell! Szerdán a hét kellős közepén ugyanis teltház volt.

p8140556.jpg

Még a napjárás is a TOPRUM-nak kedvez. Épp látni a naplementét, a fények ahogy becsillannak, egyszerűen csodálatos. És már nem is törődünk azzal, hogy itt már mélyebbre kell nyúlni a pénztárcánkban.

Ha azt nézzük, hogy csak barfoodok vannak, ami annyit tesz, hogy kis tányéron kis falatok érkeznek, akkor a kb. 3000 Ft-os átlagár nem az, amit minden nap kifizet az ember és több ételt is meg kell kóstoljunk, hogy jól lakjunk, DE:

A már említett kilátásnak, és atmoszférának megvan az ára. Plusz még nem beszéltünk arról, hogy milyen minőség, amit kapunk a tányérra! Mert nem csak a kinézet 10 pontos, de az ételek és az italok sincsenek félvárról véve, hogy jó lesz a vendégnek a közepes, úgyis kifizeti, hiszen menő és látványos minálunk.

NEM!

Bármilyen kis falat ételek, már a kinézetén is látszik a szaktudás. Az izük pedig...

p8140868.jpg

Itt a No. 1. A Beef Ribs, amit ha ott jártok feltétlen próbáljatok ki. Omlik, nagyon erős, intenzív íz, és a ragacsos mézes különleges szósz hozzá, felejthetetlen.

A sült gomba, ami így név alapján nem egy olyan étel lenne, ami megmozgatja a fantáziánk, szintén nem egyszer kóstolós étel.

p8140853.jpg

Számomra akkor TOP egy hely, ha nem csak finom az étel, hanem olyan, hogy 1. megjegyzem, 2. Vissza akarok menni és máskor is enni.

Na hát a gomba ilyen. És ezen sokat dob a rá sütött paprika, amit én nem tudom, hogy csinálnak, de fel van vágva nagyon apróra, mintha reszelővel vágták volna és kisütötték. Így kapunk egy ropogós szóratot a tetejére, ami zseniális.

A kancsó vízbe is friss gyümölcsöt és fűszernövényeket raknak, és felhívják a figyelmet, hogy pár percet várjunk, hogy kapjon egy kis aromát, a koktélokban pedig olyan hétköznapi dolgok vannak, mint a répatorta. Ja, hogy koktél. Igen. Mondom répatorta koktél.

p8140900.jpg

Lement a nap, a fények felgyúlladnak, élő (!) jazz zene szól a háttérben és mi boldogok vagyunk, hogy az esti 8 órás foglalás nem érkezett meg, így maradhatunk továbbra is az asztalnál és élvezhetjük ezt a csodás hangulatot.

p8150092.jpg Másnap a COSTES DownTown-ban folytattuk a túrát, ami a hazai 5 Michelin csillagos hely közül az egyik. Talán azt már mindenki tudja, hogy a rendszer sokat lazult az utóbbi időben és simán kaphat akár egy street foodos is Michelin csillagot, vagy egy metro aluljáróban lévő 5 székkel rendelkező hely is, ám ez semmit nem von le a minőségből. Az ételeknek ugyanis TOP kategóriának kell lenni és egy különleges élményt kell nyújtani. De még mindig többségben vannak az elegáns helyek, mint ahogy a Costes DownTown is.

Halk zene szól és mindenki halkan beszélget. Sok a külföldi, főként ázsiai turista. p8150412.jpg

A 3 fogásos ebédmenü ára 7.900 Ft, ami elsőre soknak tűnik, de ha mindentől eltekintünk, hogy milyen igényes a hely, és tényleg csak az elénk lerakott ételek mennyiségét nézzük, azt kell mondjuk a három az nem három, hanem inkább 5-6 fogást jelent. És nézze meg mindenki jól a fotókat. Nem akarok olyat hallani, hogy kár bepiszkolni a tányért, meg nem lehet rendeset enni, éhen halnék, stb. A végére szabályosan szuszogtunk, annyira tele lettünk.

Még le se ülünk, de már érkezik a mártogatós chips. Na most ez nem Chio Chips, hanem házilag készített ropogtatni való levélke, ami vizualitásában már már műalkotásnak is beillik. Miután ebből falatoztunk, friss zsemle érkezik kétféle vajjal. Nem margarin. Vaj. De olyan vaj, hogy életemben nem ettem ilyet és életem végéig emlékezni, sőt sírni fogok ezután a vaj után.

p8150104.jpg

Ha van vaj a Földön, akkor ez! Az egyik bazsalikomos a másik hagymás, kacsazsíros. Ha itt vége lett volna az ebédnek és fizetnem kellett volna 8.000 Ft-ot, megtettem volna örömmel.

Utána egy kis dinnyés leves érkezett, ami még továbbra se az ebédmenü része, hanem amolyan harmadik üdvözlő falat.

p8150131.jpg

Szóval mondom. El se kezdtük az ebédet, de már 3 előétel érkezett, amivel kezdtünk megtelni.

Na és akkor ezután kezdtünk el enni. Leves, főétel, desszert és a desszert után levezetésnek még pár desszert falatka grátisz.

Mindez, mondhatjuk hogy 7 fogás és egy olyan élmény, amit nem felejtesz el.

Bár a halk beszéd és az egyszerre megjelenő felszolgálók, akik hármunk elé egy időben szinkronban helyezték el a tányért, már kicsit sok és feszéjez, de értem hogy egy ilyen nívójú helyen ez kell.

Az egyik kedvencem az édeskömény leves, körtével és turbolyával, valamint a serpenyőben pirított tengeri sügér volt.

p8150153.jpg

Nagyon magas minőségű minden, finoman eltalált ízek, mégis hiányzott az, amit már említettem, hogy valami olyat érezzek, amiért újból visszamennék.

Az idő érzetünk itt is megállt, nem akarunk tovább sietni, kiélvezzük, hogy elegáns helyen, ilyen kiszolgálásban van részünk. És ha mindent összevetünk, akkor az a 7.900 Ft-os ebédmenü ár, nem túlárazott és nagyon megéri.
p8150332.jpg

Ezután körbesétáltuk a Bazilikát, a délutáni dugóban buszoztunk a Halászbástyáig, megnéztük a budai Várat, majd legyalogoltunk a Clark Ádám térre, ahol a Leoban zártuk túránkat.

Fontos, hogy ide csak foglalással lehet érkezni, már lent a liftnél szigorú ellenőrzés van, nem csak lecsekkolják a nevünk, hanem fel is szolnak a kis rádión, hogy érkezünk.

p8150785.jpg

Az asztalhoz kísérnek minket, és mi egyből csodálkozva tekintünk hol jobbra a Várra, hol balra a Parlamentre, vagy épp szembe a Lánchídra. Csodálatos a panoráma és bár itt nem jár hozzá naplemente, azért így is szép nézni a várost, ahogy éjszakába borul.

p8150624.jpg

Itt is a kotéloké a főszerep, de barfoodból sincs hiány. Határozott stílusirányt nem képviselnek, mint a TOPRUM az ázsiai vonallal. Kapunk nagyon finom pastat, de előételnek sonkaválogatás is érkezik, majd hamburger, aminek a húsa a lenti BeefBarból való, ami garancia a magas minőségre, majd desszertnek madártej. Tehát a konyha nem behatárolható, ám annál finomabb.

p8150810.jpg

Nem vagyok nagy hamburgeres, de ízlett, ráadásul a buci is emlékezetes. Ami itt nálam a No.1 lett az a desszertek. A madártej ismét nem hétköznapi. És tényleg olyan jó, ha valaki felvesz ilyet az étlapra. Szerintem ehhez bevállalósnak kell lenni. És remélem másoknak is felcsillan a szeme, ha ilyet látnak. A külföldiek pedig reméljük szintén bevállalósak, hogy kóstoljanak olyat, amit tuti nem ettek más országokban.

p8150914_1.jpg

A másik desszert pedig a könnyedségével nyűgözött le. Ennyi evés után, jól esett valami nem megterhelőt enni. Ami nem túl édes, nem túl émelyítő, nem túl markáns mégis megjegyezhető. Na, a mangó mousse pont ilyet.

p8150903.jpg

Amit még a Leoban kiemelnék az a legbizarabb mosdókagyló címe. Ugyanis azt kirakták a szabad ég alá, egy hatalmas ovális tükörrel, ami mögött a Vár látható. Kezet mosni úgy, egy hatalmas dizájnolt mosdókagylóban, hogy közben a kékórában bámulod a Várat, ahogy a fényei égnek MEGFIZETHETETLEN.

p8150881.jpg

 A koktélokról csak azért nem nyilatkozom, mert én ugye nem iszom, de Sethék mindenhol kiválóra értékelték azokat is.

p8150697.jpg

Rövid összegzőnek talán annyit, hogy minden étterem kiváló minőséget képvisel, és megéri ellátogatni mindenhova. Mind az ételek, mind az atmoszféra olyan volt az összes helyen, hogy órákig el tudtunk volna ücsörögni. Így is tettünk. Ha viszont egy helyet kéne választani, hol éreztük a legmaradandóbbnak az ételek élményét, akkor a KIOSK-ra esne a választás. A maga egyszerű, házias ízeivel, olyan érzéseket adott, amiért máskor is visszamennék.

 

Dani

Kövess facebook-on vagy instagramon még több fotóért, vagy iratkozz fel a YOUTUBEcsatornámra!

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztronota.blog.hu/api/trackback/id/tr9315200434

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.