Nem emlékszem, hogy gyerekkoromban ettem volna gnocchit. Csak akkor, mikor Olaszországba mentünk. Oda viszont mentünk párszor, és emlékszem, egyszer egy családnál egy óriási kastélyban ettünk spenótos gnocchit. Rengetegen voltunk a hatalmas faasztalnál, mögöttünk nagy kandallóval. Talán még vaspáncélok és kardok is voltak. Mint egy igazi középkori lovagi várban.  És csak hozták, hozták a több tálnyi gnocchit. Na, én már ott megszerettem. Aztán erről el is feledkeztem, most pedig szembejött velem ez a változat, ami a színe miatt egyből megfogott, és úgy éreztem, nekem is el kell készítenem.

Íme a recept, ami kb. 4-5 adag:

350 g krumpli

200 g cékla

25 g búzadara

150 g liszt

1 tojás

1 kiskanál só

1 gerezd fokhagyma

Melegítsük elő a sütőt 200 fokra. Mivel 200 g cékla nem egy nagy mennyiség, érdemes csinálni egy sütit is akár, hogy ne menjen szinte üresen a sütő a pár szem céklával. Persze ez nem kötelező, csak a környezettudatosság jegyében mondom.

Szóval fogjuk a céklánkat és a kis gerezd fokhagymánkat, mossuk meg, majd tegyük a tepsire, és kb. 45 perc alatt süssük meg.

Eközben a krumplinkat feltehetjük főni héjastul. Kb. 30 perc, de villával szurkáljuk meg, ha puha, vegyük ki.

Hagyjuk hűlni, majd hámozzuk meg, lazán törjük össze, adjuk hozzá a lisztet és a búzadarát.

Az elkészült céklát és fokhagymát szintén várjuk meg, míg kihűl, szedjük le a héját, majd dobjuk bele a turmixgépbe. Pár másodperc elég is, hogy összetörjük a céklát, és a tojással elvegyítve egy folyékonyabb állagot kapjunk. Ezt adjuk hozzá a krumplis masszánkhoz és keverjük össze.

Jól lisztezett felületen maréknyi darabokat vegyünk ki, gyúrjuk át picit, majd hengergessük hosszú csíkra, mintha csak egy szivar lenne. Ezt vágjuk fel 2 cm vastagságúra és formáljunk belőle labdacsokat. Igazából ez a legidőigényesebb az egész gnocchi készítésben. A liszttel ne spóroljunk!

Miután meghengergettük a kis golyóinkat, egy szintén lisztezett tálcára tegyük rá, és villával lapítsuk ki. Ez már az öröm része, mert olyan szép nézni a gyönyörű színét, a fehér lisztet és a villának a mintázatát. Mindegyik kis műalkotásnak hat.

Ha ezzel megvagyunk, forraljuk fel a vizet, rakjunk bele sót, és dobáljuk bele a gnocchikat. Nem kell neki sok, ha felúsznak a víz tetejére, már szedhetjük is ki egy szűrővel.

Ezt a tálkába rakva akár vajjal, akár jó minőségű olívaolajjal kicsit nyakon önthetjük, friss borsot is darálhatunk rá.

Ha főételnek szeretnénk, reszeljünk rá parmezánt , és tegyünk rá friss fűszernövényeket. De köretnek is kiváló, pl. hal mellé.

Dani

A fotók Olympus Pen-F fényképezővel készültek. 

 Iratkozz fel a youtube csatornámra, hogy elsőként értesülj az új receptvideókról!

Kövess facebook-on vagy instagramon még több fotóért és receptért!