Talán egy éve jártam a Traktorban. Már akkor írni akartam róla, de nem tudtam igazán egy polcra rakni a helyet, így elsikkadt.

Most viszont újracsomagolták, sokkal jobb lett mint volt, de még mindig nem tudom elhelyezni magamban kinek és miért van ez a hely?

Kezdjük is az elején. Tavaly se volt nagy gond az ételekkel, inkább a hely maga, ami zavarba ejtett. Túl nagy, túl tágas, inkább egy kantinhoz hasonlít. Az ételek, felszolgálás viszont nagyon elegáns, nagyon pro. Mégis a farm to table volt a fő mottó.

Talán a helyszín se volt szerencsés a bulinegyedben, ezért jót tett neki a ráncfelvarrás.

Sokkal több asztalt kapott, többféle stílusban, ami nekem nagyon bejön. Ülhetünk magasított asztalhoz, kis asztalhoz, hátulra elvonulva, vagy akár egy hosszan elhúzódó box-ba is növények közé. (oké, nem kifejezetten box, hanem nagyon hosszú kanapé, vagy hívjuk bárminek is) Szóval mindenki találhat magának kedvenc spot-ot, ami jó!

Jók a neon fények, kedvencem a mosdó felirata. A címadó traktort is átfestették. Ami camuflage színekben is menő és illeszkedik a helyhez, de azért picit sajnálom a gyönyörű, tűzpiros színt, hogy nincs többé. A Farm to table nevet elhagyták a Traktor mögül és most már Restaurant & Bar nevet viseli. Az átalakítás dicsérete Csap Viktort és csapatát illeti, akik tényleg nagyon jó munkát végeztek.

 A megnyitón jártam, ami persze nem adhat teljes képet egy étterem működéséről. Ilyenkor mindenki igyekszik, másrészt ételekben, bár szinte mindent kóstoltunk, mégis az adagok nem úgy vannak tálalva, mint normális esetben. Vagy nagyjából. Ezt nem sikerült kideríteni pontosan, sem, hogy akkor most mi a meleg étel, mi a hideg. Miután kihoztak az asztalunkhoz elég sok hideg ételt, mint pl. céklasaláta kuszkusszal, tőkehal, amit a szemünk láttára vágtak fel és 2 nappal előtte még Ázsiában pancsolt a vízben, no meg jött egy pankóban sült zeller, ami meleg előételfalatka volt, leálltak az asztalunkhoz hozott ételek. Megkérdeztem a pincért, hogy ennyi volt-e, mire a válasz igen. Persze már ekkor tele voltunk szó se róla, de maradtunk beszélgettünk és megint csak elkezdtek jönni az ételek. Sokat nem akartam már kérdezősködni, mert a pincért kellőképpen zavarba hoztam az előző kérdéseimmel.

Mindenesetre itt az ételek rendelése nem hagyományosan zajlik. Mondhatni sharing table van. Mindenből apróbb tányérok vannak, külön kell kérni húsokat és ahhoz lehet válogatni akár grill zöldséget, akár salátát, vagy bármit ami tetszik. Vagy kérhetünk körethez köretet. Ám nem kell megijedni, hogy ez egy rizibizi, vagy burgonyapüré lesz.

Olyan lesz minden, mint a már említett cékla. Nem egy sima céklát kapunk ki a húshoz, hanem sült céklát, szilvával, gyömbérrel, kuszkusszal. Szóval a köret magában is abszolut megállja a helyét, bár nem túl nagy adag. Aki nem szeret sokat enni, annak pl. tök jól jöhet egy ilyen.

Maga az ötlet nem rossz. Mert mondhatnám akár egy újhullámos egészségtudatos helynek, ahol nagyon magas minőségben készülnek az ételek. Mert tényleg megy a látványkonyha, alapanyagok prémium minőségüek, de bennem valamiért van egy kérdőjel. 

Kinek szól a hely?

A megnyitó ugyanis elég grandiózus lett. Az egyszeri influenszertől, a celebekig, a gasztro szakértőkön át, az újságírókig, az étteremtulajdonosok, sportolóktól, feszülős, pár plasztikai műtéten már átesett, mindent kipakoló 40es hölgyekig, tényleg mindenki ott volt, aki él és mozog. Olyan érzésem támadt, mint az AboutYou kampány kapcsán. Hogy itt aztán annyi pénz van, és mindent beleadnak, és mindenkit meghívtak.

Így aztán tényleg zavarban érezhette magát szinte mindenki. Na de térjünk vissza az ételekre és a körítésre. 

Frissen vágott sonka, házi kenyérrel teljesen rendben van. Ezután jött egy kis padlizsánkrém, aminél selymesebbet, még nem ettem. Leírva jól hangzik, ízlelve viszont túl finomkodó. Szerintem a padlizsánkrém az egyik olyan dolog, ami jobb rusztikusan, háziasan, mint ilyen finomkodóan. Túl selymes, hiányzik belőle a kraft.

A grillezett gombasaláta fehérbab humusszal, megint zavarba ejtő. Épp most jöttem haza Jordániából, ahol egy hét alatt megszámlálhatatlan féle humuszt ettem. És oké, értem én, hogy ez fehérbab, de...

És úgy vagyok, hogy egyik mondatot se tudom befejezni. Mindig ott van egy nem rossz, de.

Sok olyan ízpárosítás van az étlapon, ami nekem nem jön össze. Vagy elüt egymástól, vagy túl közel van egymáshoz, de semmiképp sem olyan, ami erősíteni egymást, vagy a játékossága kihozná egyikből a másikat.

 Pár héttel azután írva a cikket, hogy megnyitott, már több olyan ételt találok, ami nincs az étlapon. Így a sajttorta kockákat már csak megemlítem, viszont továbbra is fent van a vegán csokoládétorta, ami nem rossz, de műfajában hamarabb mennék másik helyre, ha hasonlót akarnék enni.

Amit igazán ki tudnék emelni, az a kacsa és a sertésszűz. Ezt már tavaly is kóstoltam, és akkor is megfogott. Finom puha, jól elkészített. A mézes, ötfűszeres máz nagyon kellemesen jön hozzá.

A másik meglepő és szokatlan a már említett pankóban sült zeller mártogatóssal. Eteti magát, a bunda finoman roppan. Nagyon el van találva. 

Összességében nem tudom kinek szól a hely. Egészségtudatos helynek továbbra is nagyon fancy-nek találom, és ha én a 20 éveimben járó lány lennék, aki salátát akarnék enni, akkor biztos ennék ilyet, de nem ilyen környezetben. Viszont a sonkás házi kenyér, már megint más felfogás és a barfood jellegű zeller, meg egy koktélhoz esne jól legjobban. Olyan érzésem van, mintha ez az étterem mindenkihez akarna szólni, ami lehet egy koncepció, csak nem tudom mennyire lesz sikeres?

Minden étteremnek azt kívánom, hogy sikerüljön, mert az embereket jó lenne rávenni, hogy magasabb minőséget egyenek, mintsem a hamburgert és a 200 Ft-os pizzaszeletet.

Dani

Kövess facebook-on vagy instagramon még több fotóért, vagy iratkozz fel a YOUTUBEcsatornámra!