Gordon Ramsay-től sok fontos dolgot tanultam. Az egyik, hogy sok apró dolgot hozzáadva, egy komplex, intenzív ízt érthetünk el. És ez nem ördöngösség. Mindenből kicsit, jó aránnyal, és vendégeink csodaként fognak tekinteni az ételeinkre.

Szintén nagy hatással volt rám a Green Kitchen Stories, akik nagyon szép, vizuális dolgokat készítenek, azon felül, hogy mennyire egészségesek és finomak. A magam fajta számára így ehetőbb egy saláta, amit feldobok csomó mindennel.
Itthon elkészítettem magamnak és csak úgy faltam. Pár héttel később vendégségbe kellett készítenem ételeket. Mivel volt a csapatban vegetáriánus, gondoltam bedobom ezt az isteni salátát.
Az eredmény az lett, hogy szépen megkaptam, hogy ő már 25 éve vegetáriánus, nagyon benne van a témában. És hogy ez a saláta hasonlít a krisnások ételeihez, csak nincs benne ennyi fűszer. Egyébként pedig a vegetarianizmus lényege, hogy nagyon kevés fajta zöldséget használnak egyszerre.
Itt éreztem, hogy feladom, és nem is kezdek el vitatkozni. Egyrészt, mert bevallom nem mélyültem el a vegetarianizmus világában, de le merem fogadni, hogy ez olyan téves, és ódivatú látásmód, mint amit sajnos itthon a szakácsképzés művel. És amiért még nem mentek ki a divatból a sonkatekercsek és rántott gombák, vagy a margarinos, krémes sütemények.
Az étkezésnek nincsenek szabályai. Legalábbis nem ilyenek. Népcsoportonként vannak eltérések. Valaki sok fűszert szeret, valaki csípősen, az ázsiaiak szinte mindenhez halszószt raknak, az olaszoknál a parmezán és a bazsalikom az, ami nem hiányozhat egy ételből sem. De a vegetarianizmus nem egy népcsoport. Minden népnek megvannak a maga vegetáriánusai. Ezért téves azt gondolni, hogy csak pár alkotóelemet használhat egy vegetáriánus. Nem tudom elképzelni, hogy az indiaiaknál, ahol olyan sokféle fűszer van, mint csillag az égen, csak nyers répát rágcsálnak.
Szomorú, hogy ha vidékre téved az ember, még ilyen felfogásokba ütközik. Igyekszem ez ellen tenni, és mindenkivel megértetni az étel szeretetét. Nehéz út kiverni a fejekből a régi berögzült dolgokat, hogy sokat kell enni ahhoz, hogy jóllakjunk, és ha nem folyik le a tányérról, nem púpozódik, akkor az már nem elég, és át akarnak verni minket.
A gasztroforradalom már elindult. Nehéz az utunk, de nem adjuk fel.

Málnás saláta hozzávalói egy nagy tálhoz:
1 fél fej káposzta
30-40 gramm hántolatlan borsó
1 kápia paprika
1 hosszúkás mini cukkini
100 gramm aszalt szilva
100 gramm mogyoró és mandula vegyesen (lehet sózott)
50 gramm dió
250 gramm málna
pár levél friss narancsmenta és citromfű
3 evőkanál gránátalma szirup
2 kanál tetszőleges házi szörp
2 kanál fehérbor ecet
extra szűz olívaolaj
só, bors

A salátát felvágom, hozzá aprítom a magvakat, apróra vágom az asztalt szilvát. A borsót megpucolom, hozzáadom, ahogy minden mást is. A végére hagyom a málnát, hogy a szemek ne törjenek meg. Összekeverem. Ha egyből fogyaszthatjuk, nagyon friss és vibráló ízeket fogunk érezni. Ha hagyjuk állni, akkor az összeért ízek adnak egy újabb különleges élményt. Mindkettő nagyon izgalmas.

Ez főételnek is szinte megállja a helyét, de egy kis csirkét pirítva hozzá tökéletesen kiegészítik egymást.

Dani

A fotók Olympus Pen-F fényképezővel készültek. 

 Iratkozz fel a youtube csatornámra, hogy elsőként értesülj az új receptvideókról!

Kövess facebook-on vagy instagramon még több fotóért és receptért!